ADATBÁZIS

SU TONG

Recenziók / Kritikák

Su Tong: Rizs (kritika), olvasóterem.com, szerző: PESOT, 2019.08.23.

https://olvasoterem.com/blog/2019/08/23/su-tong-rizs


Idősebb Pieter Bruegelnek több festménye elementáris erővel közvetíti a halál szörnyűségét. Az antwerpeni múzeumban található 

Dulle Griet (Őrült Gréta) című képe egy nőt ábrázol, aki vállán átalvetővel, övén megpakolt kosarakkal, jobbjában kardot tartva eszelős tekintettel járja a háború dúlta, felperzselt, lombtalan fákkal tarkított tájat. Körülötte borzalmas, torz lények sorjáznak, mindent elborít az őrület. Gréta mintha azon tanakodna, hogy ő az okozója ennek a szörnyűségnek, vagy magatehetetlenül, egy rémálom szereplőjeként hitetlenkedve mustrálja a látványt és azt kérdezi: hogyan is került oda?

Az olvasó is valami hasonló módon érezheti magát Su Tong könyve olvasása közben. A Rizs olyan mértékben tobzódik a testi, lelki erőszakban, pornográfiában, gyűlöletben, agresszióban és visszataszító, mocskos szexualitásban, hogy az még az edzett idegeket is próbára teszi. Borzasztó dolgok történnek a könyvben, és ha az olvasó az első oldalak után még abban a hitben van, hogy itt egy szépen folydogáló, könnyed kis családregénnyel van dolga, hamar lehűtik az egymást érő történések, amelyek a fotelbe, ágyba szegeznek és még a befejezés után sem hagynak nyugodni.

Egy perc megállás nincs, végeláthatatlanul követik egymást a borzalmak, gyorsan egyértelművé téve, hogy a remény szikráját sem szabad keresni ebben a könyvben. Az emberi lélek torzulásainak szörnyűséges látomása annyira zseniális, hogy nem lehet letenni a könyvet. Már annak, aki jó idegekkel rendelkezik, bírja a néha horrorba hajló képsorokat, nem áll tőle távol a lelki terror anatómiája és szereti a kínai kultúrát és történelmet.

A történet díszlete a harmincas évek Dél-Kínája. Ötsárkány az árvíz, nélkülözés és éhínség elől maga mögött hagyja juharfalvi otthonát, és a városban próbál szerencsét, ahol egy rizskereskedésben talál menedékre. Kutyaként bánnak vele, ám sorsa fordulatot vesz és beházasodván a családba egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Ezzel egyidőben viszont a romlás virágai bimbóznak, bontanak szirmokat a rizskereskedő család tagjainak lelkében, kezdetét veszi a rettentő téboly, ami mindvégig a rizs varázslatosan kibontott szimbóluma körül tombol. A rizs az életet jelenti, annak hiánya készteti Ötsárkányt szülőfaluja elhagyására, de allegóriája mindennek, ami Kínát megtestesíti.

A regényben mindenki harcban áll egymással, a központi alak, Ötsárkány, aki hatalmas átalakuláson átmenve, nincstelen senkiből befolyásos emberré válik, azzá, aki mindig is szeretett volna lenni. Metamorfózisa gyönyörűen megkomponált, erkölcsi, emberi kudarca oldalról-oldalra nyomon követhető. A szereplők kivétel nélkül hús-vér, élő figurák. Bizarr, néha szélsőségesen kegyetlen magatartásuk, csak még jobban kiemelik az emberi lélek mélyén szunnyadó gonoszságra, bűnre való hajlamot. Az abszurditás, abnormalitás ilyen mértékű fokozása nem öncélú. Egyetlen szereplő sem szerethető, tulajdonságaik a való életben számos ismerősben, vagy akár önmagunkban is tetten érhetők.

A történet olvasható klasszikus kínai tanmeseként, horrorként, pszichodrámaként, de akár krimiként is, de nem a műfaji beskatulyázás a lényeg, hanem egy olyan világnak a bemutatása, amelyikből totálisan hiányzik a szeretet, erkölcs, erény, az egymás iránti megértés és elfogadás igénye. E nélkül pedig sem család, sem emberi kapcsolatok nem működnek, minden pusztulásra van ítélve, hiába a különböző motivációk és célok. Su Tong letaglózó, sodró erejű regénye megdöbbentően ábrázolja a bűn, szexualitás, erőszak, szaporodás, halál, bosszú, a mindent átható gyűlölet és az önsorsrontó döntések összefonódását. Nem csodálkoznék azon, ha kedvenc festőjét Hyeronimus Boschnak hívnák. Olvasmányos lírájából, tűpontos jellemzéseiből pillanatfelvételt kaphatunk a kínai ember mentalitásáról, a távol-keleti ország lakosainak szokásairól és lelkivilágáról, mely nem is áll olyan messzire tőlünk. A Rizs nem hagyja érzelmek nélkül az olvasót. Hányinger környékezheti, de a lelke is belefájdulhat. Mindkettő legitim reakció erre a sötéten sugárzó, magával ragadó gyűlületeposzra.

Írta : Su Tong; Eredeti cím : Rice; Eredeti kiadás : 1995; Magyar cím : Rizs; Fordította : Zombory Klára; Kiadó : Kossuth Kiadó; Recenzált kiadás éve : 2019; Terjedelme (oldalszám) : 352 

Éhezés és kiszolgáltatottság egy kegyetlen világban, KultúrPara, szerző: GReni, 2019. 08.08.

https://kulturpara.blog.hu/2019/08/08/rizs_767


Könyvajánló - Su Tong: Rizs

A Kossuth Kiadó egy kínai klasszikust hozott az olvasóknak, melyben megismerjük az éhezés, a szegénység okozta kiszolgáltatottságot és annak következményeit. Folyamatos ádáz harcok, árulás, aljasság, gonoszság. Egymás elleni harcok és küzdelem a túlélésért.

A regény nem épp egy bájos családregényhez illő jelenettel kezd. Ötsárkány, akit az éhínség tett árvává, most pedig az árvíz kényszerítette menekülőre. Hátrahagyva szülőfaluját egy jobb életben reménykedett. Három napon keresztül utazott egy tehervonaton, mire elérte a várost. Nem volt nála más, csupán néhány maroknyi nyers rizst, azt rágcsálta, hogy leküzdje az éhségét. A városba érve elsőre ámuldozott a fényeken, a plakátokon, a pörgésen, majd belefutott egy megfagyott férfi testébe, s miközben ijedten elrohant onnan egy italozó csapat férfiba botlott. Kapott ugyan tőlük ételt, de milyen áron? Kegyetlenül megalázták.

Ám másnap reggel ráragyog a szerencse és munkát kap egy rizskereskedésben. A Feng dinasztia utolsó férfija a tulaj, aki két lányával él és viszi a boltot. Gomolyfelhő laza, bulizós, kezelhetetlen, aki gengszterekkel tölti a szabadidejét. Imádja az élvhajhász életmódjukat. Mégis ő sajnálja meg először a lábán is alig álló Ötsárkányt. És ott a fiatalabb leányzó, Fátyolfelhő. Na ő sem lopta be magát a szívembe.

A természeti csapásoknak köszönhetően felpörgött az üzlet, akár boldogok is lehetnének. De a családban van baj bőven. Állandóak a viták, a súrlódások, sokszor a maffiavezér miatt, aki szemet vetett Gomolyfelhőre. Közben egy beszélgetés Feng tulaj és Ötsárkány között és a fiú a boltban találja magát segédként.

A kötet szemléletesen írja le a '30-as évek Kínáját. Meghatározóak a tradíciók, a kultúra és ebben a regényben minden az éltető rizs körül forog. Egyik szereplőt sem sikerült megkedvelnem. Minden karakter romlott, gonosz, groteszk. Ötsárkány is kihasználja az adódó lehetőségeket és végül be is házasodik a Feng családba, ami lehetőséget ad neki a feltörésre. Ám a család túl közel kerül a maffiához, amely egyenesen a pusztulás felé sodorja a generációk óta sikeresen működő kereskedőcsaládot. Amihez bőven hozzájárulnak a belső viszályok is.

Az éhezés, a szegénység szörnyen kiszolgáltatottá teszi az embereket. Szinte minden lapról süt a gonoszság, a kegyetlenség. Ez a regény nem kíméli az ember lelkét. Itt tényleg csak a legerősebb áll meg a lábán, de csak, ha kellő mennyiségű kegyetlenség is szorult bele. Megismerjük nem csak a kereskedések, az ültetvények és a pagodák világát is, de beleshetünk a tengeri kereskedelem sötét zugaiba is, mindezt pedig még cudarabbá teszik az alvilági figurák, hatalmas befolyásuk, rettenthetetlenségük.

Aztán kapunk egy adagot a hűség értéktelenségéből, egy világról, ahol a nő fabatkát sem ér és még testvérgyilkossággal is szembesülünk. És minden momentumban valamilyen szerepet kap a rizst. Így kerül hatalomra Ötsárkány, akit a sors talán majd megbüntet hálátlanságáért...

Erény és borzalom - Három kínai könyv, 168.hu, szerző: Krajczár Gyula, 2019.06.26.

https://168.hu/kultura/ereny-es-borzalom-harom-kinai-konyv-170331


    A Kossuth Kiadónak van kínai szerkesztősége, s a tavasszal egy kisebb köteg könyvvel lepték meg az érdeklődőket. Kezünkbe vehetjük a taoizmus atyjának tekintett Laozi magyarul egyébként számos fordításban létező művét, a Tao te King vagy Az Út és az Erény könyve címen is futó Dao de jinget, egy Konfuciusz gondolkodására épülő vezetési tanácsadót, valamint Su Tong Rizs című regényét.

    Az első könyvnek szellemes címe van - Imigyen szóla Laozi -, amely hajaz Nietzsche Zarathustrájának régi magyar fordítására. Innentől aztán zavarba jön az ember, hogy pontosan mit is olvas. Van szerzője a könyvnek, Charles Q Wu. Kínaias név, de az eredeti mű angol nyelvű, bár Kínában adták ki. Van előszó is, amit Wu írt, de csak nem rendeződik, miről van szó. Arról beszél, hogy amit ő ad, az a műnek új fordítása. Vagyis Wu új angol fordítást készített, de mi nyilván nem ezt olvassuk, hiszen magyarul van. Vagyis egy új angol fordítás magyarra fordítása? Annak mi lenne az értelme?

    Kicsit kisarkítottam persze. Nem egyszerűen Laozi művének szövegéről van szó, hanem bőven el van látva kommentárokkal, s az új fordítás valójában új értelmezést jelent. Az ezzel foglalkozók körében ismeretes, hogy a műnek nincs korabeli szövege. A három legrégebbi szöveg, amelyeket kiindulópontnak tekintettek az idők során, a feltételezett keletkezésnél három-négyszáz évvel később lett lejegyezve. A 20. században újabb két verziót találtak, a legrégebbi szöveget éppen a legkésőbb, 1993-ban.

    A szövegek természetesen sok ponton eltérnek egymástól, sőt szerkezetileg is különböznek. Paradicsomi helyzet a filológusoknak. Wu tehát már az összes szöveget nézi, s abból ad egy saját verziót. Már magyarul is kaptunk korábban kommentált verziókat, Karátson Gáboré ráadásul egyéb kommentárokat is felhasznál. Wu csak a legrégebbieket használja. Érdemes megemlíteni, hogy a kommentár a kínai vallási és filozófiai irodalom bázisműfaja. A konfuciánus irodalom például a viszonylag kis terjedelmű "eredeti" szövegből és a bő kétezer évnyi kommentárirodalomból áll. A taoizmusnál ez valamivel bonyolultabb, mert "eredeti" szövegként szélesebb kánon áll rendelkezésre, de főképp a fontosabb vagy népszerűbb művek irdatlan mennyiségű kommentárral hasítanak az időben.

    A most a kezünkben lévő kötet nagy erénye, hogy kínaiul is tartalmazza a szöveget, ami segíti a mélyebben érdeklődőket. Ugyanakkor nem teszi használhatatlanná a könyvet a többiek számára, mert a kínai írás természetének köszönhetően ezek a szövegek lényegesen rövidebbek a magyarnál, így inkább csak képi elemként, foltként, foltocskaként jelentkeznek az oldalakon, nem kényszerítik lapozgatásra, keresgélésre az erre nem hajlamos olvasót.

    A második könyvet egy tajvani menedzser, Casper Shih írta, s a konfuciánus eszmék vezetéselméleti lehetőségeiről szól. Az utóbbi években divat, hogy különböző kultúrák, hagyományok elveire építenek menedzsmentmodelleket Jézustól Micimackóig, s ebből a folyamatból a kínai örökség sem marad ki. Én személyesen általában idegenkedem ettől az irodalomtól, amikor odáig jutok, hogy "Légy őszinte!", akkor be is fejezem rendre az olvasást. Nem mondom, hogy ebben a könyvben nincs helyenként menedzsernyál, azt sem, hogy direktben hasznos lehet vállalatvezetőknek, de azt mindenképpen, hogy kifejezetten érdekes.

    Shih egész életét sikeres menedzserként töltötte, nagyrészt az Egyesült Államokban és Tajvanon, s már jócskán benne volt a korban, amikor először Konfuciuszt olvasott. S akkor rájött, hogy ő valójában konfuciánus vezető. Ez ugyan önmagában véletlen, de az, hogy ilyen megtörténhet, az már egyáltalán nem. Ahhoz, hogy valaki konfuciánus módon élje az életét, általában nem szükséges a mester műveit tanulmányozni. Ahhoz elég ehhez a hagyományhoz kötődő családban felnőni.

    Ami a kuriózumát adja ennek a megközelítésnek, hogy olyan helyről indul, amilyenhez a kapitalista verseny, az írott jog és a hatékonyság világában egyáltalán nem vagyunk hozzászokva, s ez a jellem. Az erény. A magas színvonalú, hatékony és jó vezetés elengedhetetlen, bár nem elégséges feltétele, hogy a vezető maga erényes legyen, s folyamatosan törődjön azzal, hogy építse a maga jellemét, személyiségét. Hogy pontosan mire gondol, hogy milyen jellemképet áztat ki Konfuciusz fragmentált szövegeiből, azt nem mondom el, benne van a könyvben. Egy dolgot azonban különösebb teszt nélkül is meg merek kockáztatni: hogy a hatékony konfuciánus vezetésnek a jó minőségű vezetőn kívül további fontos előfeltétele, hogy konfuciánusok legyenek a beosztottak és a partnerek is.

    Végül a harmadik könyv regény, Su Tong műve, a Rizs. Kifejezetten jó idegzetűeknek vagy kínai kultúrához szokottaknak ajánlom. Már Lu Hszünnél is kenyérrel tunkolnak az embervérben, Mo Jennél étkezési célokra adnak el gyerekeket, s ha valaki leül egy kínai akciófilm-csatornát nézni, húsz perc múlva azon kapja magát, hogy sípcsontközépig tocsog a vérben. Ez a regény borzalmas. Nem a minősége, az pont ellenkezőleg, hanem amiről szól. Ölnek, vernek, szemet nyomnak ki, ételbe vizelnek, erőszakolnak, robbantanak, nemi betegségtől rohadnak szét, vagyis zajlik az élet a rizskereskedésben. Mert minden a rizs körül forog. A főhős, aki a leglelkesebben és a legtalálékonyabban vesz részt a borzalmak előállításában, szabályos rizsfüggő.

    A két világháború között zajlik a történet, de a történelem csak a periférián jelenik meg. Az életért folytatott halálos küzdelem hatóságok nélkül, családfők és bandavezérek igazgatásával zajlik. A kaotikus események hullámzásában ugyanakkor mindenki bizonyos szabályok szerint játszik, s így az olvasón kívül igazán soha senki nem lepődik meg semmin. A belső közvélemény számára csak bulvárszenzációk vannak. Hogy megöltek valakit, az természetes, érdeklődést az vált ki, hogyan történt. Az ábrázolt társadalmi szegmensben a legtisztább emberi képletet a prostituáltak és a verőemberek jelentik. Ők azok, amik, a legvilágosabb szabályokkal. Ők a legalja. Ugyanakkor feljebb is mindenki prostituált vagy verőember, kicsit összetettebb társadalmi kötődésekkel és jobb anyagi körülményekkel, de örök küzdelemben e gyalázatos társadalmi létra magasabb fokaiért. A győztes pedig bejárja az éhség-rizs-föld utat, s persze belepusztul. A jellem, az erény, az úriember ebben a történetben még a periférián sem jelenik meg. Nem is hallottak róla.

    (Charles Q. Wu: Imígyen szóla Laozi. Dao de jing. Új fordítás kommentárokkal. Fordította: Madaras Réka. Casper Shih: A siker legmagasabb szintje. Legyél a legjobb vezető Konfuciusz bölcsességével. Fordította: Tokaji Zsolt. So Tong: Rizs. Fordította: Zombory Klára. Mindhárom Kossuth Kiadó, 2019.) / Krajczár Gyula

Su Tong: Rizs, Gabó olvas, szerző: Tamás Gábor, 2019.05.08.

https://gaboolvas.blogspot.com/2019/05/rizs.html


Su Tong regénye lendületes, eleven módon ábrázol egy olyan kultúrát, amely alapjait mélyen meghatározzák a gyökerei. Ezek a gyökerek jó esetben mindig fontosak, itt azonban hatványozottan keretbe foglalják a történetet a hagyományok.


A "rizs" itt nem csak egy találó cím, meghatározó alapeleme a regénynek, hiszen minden a növény körül forog. A rizsszemek szimbolizálják az életet, örök körforgásban vannak, ez szinte az egyik főszereplőnk. Nem csak a szereplőink életét, de az ország társadalmi, gazdasági és politikai képét is befolyásolja. Minden itt gyökerezik, mélyen meghatározó a mezőgazdasági kultúra, a rizsföldek termése. Egy modern kínai klasszikus, ami kíméletlen kegyetlenséggel ábrázolja az éhezés és a szegénység következményeit, a kiszolgáltatottságot. Szereplőink nem csak egymással állnak harcban, a túlélés is tét. Drámai, embert próbáló sorsokat ismerhetünk meg a Feng család sorsán keresztül.

Az éhezés tehát az egyik meghatározója, visszatérő fő motívuma a regénynek. Mellé remek társ a gyűlölet és a bosszúvágy mint további alapvető összetevője az eseményeknek. Ezek mozgatják a karaktereket. A történet fordulatos, drámai, és csodálatos. Az írásmód éles, kifejezően tömör. A megelevenedő tápláléklánc minden szereplőjének életébe bepillantást nyerünk. A történet nyers valójában, abszurditásában bontakozik ki az olvasó előtt. Az érzelmek áramlása garantált! Ahogyan a mai Kínában (és minden felé a világban) hatalmas vándorlást láthatunk, itt is ez indítja be a regény történéseit. A harmincas évek Kínája a háttér. Főhősünk Ötsárkány nincstelen fiatal férfi az éhínség, a nélkülözés, kilátástalan élet elől menekülve egy szénkupac tetején, vonattal megérkezik egy nagyvárosba. Az árvíz elmosta Juharfalva minden termő rizsültetvényét, így a nagyvárosi élet kínálta lehetőségek elcsábították szülőhelyéről. Minden a jobb élet vágya, a megélhetés miatt történik. A legtöbb férfi kénytelen elhagyni a családját és vidékről a városba költöznek. Remélve, hogy elegendő pénzt keresnek, hogy majdan családjukat is új otthonukba hozzák. Ismerős helyzet ez napjainkban is. Azonban a városi élet kemény és kegyetlen, esélyük sincs a boldogabb, jobb életre. A fiatal és leleményes Ötsárkány az árvíz pusztította vidékről a városba kerülve eleinte alázatos, amit ki is használnak. Kivert kutyaként tűri megaláztatásait. Majd egy kis szerencsével bekerül egy rizskereskedésbe. A tulaj, a Feng dinasztia utolsó férfi tagja, két lányával él. Gomolyfelhő kissé könnyűvérű, a város gengszterének szeretője, míg Fátyolfelhő a "jókislány" a történetben. A családi mátrix nem túl idilli képet mutat. Ötsárkány egy kiegyensúlyozatlan, boldogtalan otthonban találja magát, ahol mindig van ok a vitára, nem kerülik el a súrlódásokat a lakók. Ötsárkány, némi szerencsével megkezdi a hatalomátvételt, elindul az áhított felemelkedés útján. Benősül a családba...
Ezt persze nem szerelemből teszi, de az adott helyzetben mint a szégyenfolt elkerülése ez az egyetlen lehetséges jó megoldás. Ötsárkány metamorfózisa jól ábrázolt, lépésről-lépésre nyomon követhető. A látszólagos felemelkedés valójában az erkölcs bukása, a fertő, a mélyrepülés kezdete a család számára. Félelmetes, nyers és őszinte a regény.Su Tong karakterei egyidejűleg groteszkek és reálisak.A férfiak mellett a nők helyzete cseppet sem irigylésre méltó, mégis erős jelenléttel bírnak. Az 1920-as és 1930-as évek Kínája kifejezően erős képekben, hangulatokban jelenik meg. Minderre a japán katonai támadás vet súlyos árnyékot. Megismerjük a rizskereskedések, ültetvények világa mellett a pagodák titkait, a tengeri kereskedelem veszélyeit és az elmaradhatatlan alvilági figurák is feltűnnek. A Rakparti Galeri hatalma és befolyása erős, mindenre kihat.Az egyik szereplő tömören így foglalja ezt össze: A Feng családban lévő férfiak gyilkosok, a nők szajhák. A cselekmény remekül ábrázolja a nők és gyermekek sérülékeny helyzetét egy olyan társadalomban, ahol csak a legerősebbek maradnak talpon. Bármi áron. Gusztustalanul gyomorforgató leírások, viszolyogtató, meghökkentő jelenetek sora alkotja a történetet. Van perverz szexuális szokás vagy gyermek által elkövetett testvérgyilkosság, mindenütt a rizs a fő elem. Mindennek és mindenkinek megvan az ára, a nőket nem becsülik semmire. A hűség itt értéktelen, nem létező fogalom. Érdekes és lenyűgöző megfigyelni a történet szereplőinek a cselekedeteit, a mélyen gyökerező motivációit. A rizs mindig ott van ezek mögött valamilyen formában. Ötsárkány felesége révén megörökölte a rizsboltot és az egész üzletmenetet ő irányítja. A felemelkedése megtörtént, ám a bukása elkerülhetetlen, fokozatos és törvényszerű. Keményen megbünteti a sors.

A kínai emberek mentalitása teljesen eltér az európaitól, és ezt megérteni, szokásaikat elfogadni egy másféle szemlélet kell. A mélyenszántó lélekábrázolás mellett a kínai kultúrát, szokásokat és az emberek lelkületét is megismerhetjük ebből a családregényből. Su Tong: 1963-ban született.
A "kulrurális forradalmat" követően a nyolcvanas években robbant be a kínai irodalomba. Számos hazai és nemzetközi díj birtokosa. Magyarul elérhető még tőle az Így éltem császár koromban című regénye és néhány novellája.

Kossuth, Budapest, 2019
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630995467 Fordította: Zombory Klára