F

FAN WEN / FAN VEN / 范稳

Fan Wen

Fan Wen (范稳, pinyin hangsúlyjelekkel: Fàn Wěn, népszerű magyar átírással: Fan Ven), férfi, 1962 novemberében született Sichuan (Szecsuán) tartományban, jelenleg Kunmingban él. Első rangú minősítéssel rendelkező író. A Yunnan Tartományi Írószövetség alelnöke, találkozókért, konferenciákért felel. Egyetemi diplomájának megszerzése után a Yunnani Bányászati Hivatalban kezdett dolgozni, 1986-tól publikálja műveit különböző témákban és műfajokban, eddigi körülbelül hatmillió kínai írásjegy terjedelemben jelent meg összesen tizenhat kötetnyi szépirodalmi munkája, regények, kisregények, novellák, esszék, tényirodalmi alkotások stb., amelyeket többek között angol, francia, német és olasz nyelvre fordítottak le. Fan Wen rajong a havas hegyekért, a völgyszorosokért és a tágas felföldekért, sok munkájában a tibeti emberek életének, történelmének és kultúrájának a visszatükrözésére összpontosít, ilyen munkái többek között például a "Tibet trilógiája", a Víz és tej földje 《水乳大地》, Az együttérzés földje 《悲悯大地》, A föld dala 《大地雅歌》, a Yunnan−Vietnám vasútvonalat bemutató Bise falu 《碧色寨》, valamint a japánellenes háború történelmét leíró Az én vérem, az én földem 《吾血吾土》 és a Chongqing szeme 《重庆之眼》 című művek. Jelölték többek között a VII., VIII. és IX. Mao Dun irodalmi díjra, ás elnyerte VIII. és XI. Október irodalmi díjat, valamint a IV. Népi Irodalomkétévenként kiosztásra kerülő regénydíját.

1999-ben, egy Yunnan−Tibet útvonalon tett utazás hatására teljes egészében megváltozott Fan Wen alkotói iránya, egy író szemével kezdett vizsgálni olyan, addig soha fel nem merült vagy ritkán átgondolt, hétköznapi városi életet érintő témákat, mint például a nemzetiség és a történelem, kultúra, vallás, hit, természet, valamint ezek és az ember, az emberi természet, az emberi sors kapcsolata. A Pekingi Egyetem Kínai Irodalom Tanszékének a professzora, Chen Xiaoming úgy nyilatkozott Fan Wen munkásságáról, hogy: "a szeretet segítségével mutatja be az élet értékét, a szeretet segítségével beszéli el újra Tibet történelmével és az ottani élettel kapcsolatos tapasztalatait"; a híres irodalomkritikus, Li Jingze is méltatta Fan Went a következő szavakkal: "Olyan író, aki mindig szeretettel és tisztelettel ír országunk és nemzetünk történelméről és kultúrájáról."

A Víz és tej földje Tibet trilógiájának a nyitódarabja, amely a Tibet keleti határterületén egy évszázad alatt végbement viharos változásokat háttérül véve alakítja ki többek között a tibeti buddhizmus élő Buddhájának, a naxik dongba vallási képviselőinek, a keresztény hittérítőknek, a vörös han kádereknek és a sem istent, sem embert nem félő tibeti férfiaknak a karaktereit. A regény komoly gondolatokat fogalmaz meg a vallás és a valóság összefonódása, a sok nemzet keveredése, több kultúra összeütközése és összekeveredése által teremtett légkörről. Az együttérzés földje a Lancang-folyó nyugati és keleti partján élő két család közötti gyűlölködésen és szerelmi ügyeken keresztül mutatja be a tibeti emberek valódi életkörülményeit. Epikus tollhasználattal ábrázolja a jó és a rossz, az ember és a természet, az emberi természet és az isteni természet stb. gazdag szellemi jelentéstartalmát, így az együttérzés témájával érzékelteti a lenyűgöző emberi szív erejét, egy a huszadik század első felében a tibeti térség életét ábrázoló festményt tárva a szemünk elé. A föld dala szól a tibeti kultúrára misztifikálásáról, a tibeti buddhizmus megszentesítéséről, együtt érző írás a tibeti térség kultúrájáról és a buddhista vallásról, dicsőíti az emberi természet szeretetét, a megváltás igazságát, az igaz érzések szilárdságát, a hit jámborságát, erős színekkel körvonalazza a csodálatos és magasztos tibeti kultúrát és történelmet, valamint a helyi viszonyokat és szokásokat.

Fan Wen legújabb műve, a Chongqing szeme egy japán ellenes háború időszakát bemutató regény, fő témája Chongqing (Csungking) bombázása. A mű erős nacionalista érzületen alapszik, élénken mutatja be a főhősök, Lin Peiyao, Liu Yunxiang és Deng Ziru szenvedéseit és szerelmi történetét a háború idején, valamint részletekbe menő feltárása a japán jobboldali erőknek a "chongqingi bombázás" áldozatainak a szemszögéből.